Honfoglalás |
Wikipédiából, |
|
Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson. Ennek megfelelően a magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették.
|
A magyar nép őstörténete |
Kiszely István |
|
A KÁRPÁT-MEDENCÉBE BETELEPÍTETT ÉS BETELEPÜLT NÉPCSOPORTOK
|
A magyar nép őstörténete |
Kiszely István |
|
SZÉKELY-, CSÁNGÓ-, PALÓC-, BESENYŐ- ÉS JÁSZ-MAGYAROKRÓL A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
|
Szlovákia történelme és a Felvidék |
Wikipédiából, |
|
A mai Szlovákia területét magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban a Felvidék fogalma alatt szokás tárgyalni.
|
Románia történelme |
Wikipédiából |
|
Románia történelmi tartományaiRománia mai területének döntő részét három nagy országrész,az egykori magyar terület Erdély (Transilvania), Havasalföld (Ţara Românească) és Moldva (Moldova) alkotja. Az ország nyugati és keleti felét a Kárpátok hegyvonulata élesen elválasztja egymástól. Míg az ország nyugati felét alkotó (tágabban értelmezett) Erdély történelmi és kulturális szempontból Közép-Európához sorolható, addig a keleti országrészeket történelmük és kultúrájuk Kelet-Európához, illetve Délkelet-Európához, a Balkán-félsziget területéhez köti.
|
Erdély történelme |
Wikipédiából |
|
A történelmi Erdély vagy Belső-Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos. Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.
|
Trianoni békeszerződés |
Wikipédiából, |
|
A tárgyalások 1920. június 4-én, délután 16 óra 30 perckor. A trianoni békeszerződés az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)
|
A trianoni békeszerződés teljes szövege |
latura |
|
1921. évi XXXIII. törvénycikk
az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén Állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről
|
A trianoni békeszerzodés napján |
Romsics Ignác |
|
A békeszerzodés aláírása és végrehajtása
Néhány szélsoséges és külpolitikai látókör nélküli politikustól eltekintve a magyar vezeto rétegek 1920 tavaszára belátták, hogy a békefeltételek megváltoztatására nincs mód, a békeszerzodést alá kell írni. Azt azonban, hogy azt oszintén és örök idokre el is fogadják, egyikük sem gondolta.
|
Szlovákiai magyarok |
Wikipédiából, |
|
A szlovákiai magyarok vagy felvidéki magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az I. világháborút lezáró Versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a csehszlovák, illetve a szlovák államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.
|
Csehszlovák Köztársaság és Felvidék |
|
|
Fábry Zoltán leleplezte a csehszlovákiai
jólétről és demokráciáról
terjesztett propagandát
|
Délvidék |
Wikipédiából |
|
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
|
Vajdaság |
Mirnics Károly |
|
A magyarság demográfiai helyzete a Délvidéken a trianoni döntés nyomán
|
Burgenland tartomány |
Wikipédiából |
|
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton.
|
A jelenkori Erdély története (1918-tól) |
latura |
|
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1918 októberére katonailag összeomlott, és Magyarország is kikiáltotta a függetlenségét az őszirózsás forradalom nyomán. Ezzel egy időben a Román Királyság csapatai újra hadat üzenve megkezdték Erdély, majd Partium és a Tiszántúl megszállását. 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését Romániával, amit 1920-ban az antant hatalmak a trianoni békeszerződéssel jóváhagytak.
|
Az elcsatolt részek magyarságai |
|
|
Erdély nem volt soha Romániáé!
Román Királyság és az erdélyi magyarság
|
Bécsi döntések |
Wikipédiából |
|
A Horthy Miklós vezette Magyarország az első világháború után nem törődött bele az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke rendelkezéseibe, ezért a két világháború között folytatott magyar külpolitika legfőbb célkitűzése az elszakított, magyarok által lakott területek visszaszerzése volt (lásd: revizionizmus).
|
Magyarországi romák |
Wikipédiából |
|
A magyarországi nemzetiségek története A magyarországi romák a romák vagy más néven cigányok Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségét.
|
A zsidóság Magyarországon |
Wikipédiából |
|
A magyarországi zsidók, a Magyarországon élő zsidóság számát ma 80–200 000-re teszik. Nagy részük Budapesten él. A magyarországi zsidóság vallási-kulturális közösség, nem tartozik a hivatalosan elismert nemzetiségek közé.
|
Tíz tény a 13 aradi vértanúról |
Múlt-kor |
|
Az Aradon 1849. október 6-án kivégzett 13 magasrangú honvédtisztből kilencen bitófán, négyen pedig a kivégzőosztag előtt fejezték be földi pályafutásukat. A golyó általi halál tulajdonképpen a megtorlásokat lebonyolító, Ferenc József császár által kinevezett Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok „ajándéka” volt.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…