Amerika őslakos indiánjainál társadalmi-kultikus szertartás volt a szárított dohánylevél elégetéséből származó füst szívása. A dohánylevelet pipába tették, meggyújtották és békepipaként szívták.

Szokásukat Kolumbusz Kristóf és a többi felfedező átvette.

Eleinte titkos, majd később rendes kereskedelmi útvonalakon hozták be Európába a dohányt, ami elterjedt az egész kontinensen. Eleinte az egyház, valamint a hatóságok is tiltották, és büntetéssel sújtották a dohányzás szenvedélyének hódolókat, de idővel legális, elfogadott szokássá vált a füstölés.

A dohányzás először Angliában vált általános szokássá a 16. század második felétől, és innen terjedt tova Európa országaiba, Sir Walter Raleigh (1552–1618) jóvoltából.

Columbusz Kristóf, az Újvilág felfedezője számolt be először a füstölő indiánokról

Sir Raleigh I. Erzsébet királynő (1533–1603) kegyence volt, kalandor, államférfi, tengerész, „királyi" kalóz, sőt költő is, aki több könyvet írt útjairól. Ő alapította Észak-Amerika partjain az első angol gyarmatot, Virginiát, 1584-ben. Sir Walter Raleigh-t 1585-ben érdemeire tekintettel a királynő lovaggá ütötte.

A korona javára végzett ténykedése leginkább a spanyol fennhatóság alatt álló karibi szigetek sorozatos megsarcolásából, valamint a spanyol flotta aranyat szállító hajóinak rendszeres kifosztásából állt, amelyből a kincstár is komoly részesedést kapott.
Nyakon öntötték a pipázó tengerészeket

Raleigh egyik amerikai útja során ismerte meg a dohányzás szokását, és hazatérve Londonba, pipázva, füstölögve szállt partra a matrózaival. A bámészkodók először azt hitték, hogy kigyulladtak a hajósok, ezért több vödör vízzel nyakon öntötték őket.

Csak a nem várt fogadtatásért méltatlankodó tengerészek elmondásából tudták meg, hogy nem gyulladtak ki, hanem egy különleges élvezeti cikket hoztak magukkal az indiánok földjéről.

Sir Raleigh első ajándéka is egy dohánnyal töltött pipa volt Erzsébet királynő számára, és a népszerű kalózkapitány szokását követve hamarosan egész Anglia pipázott.
Vérpadon végezte a regényes életű kalandor

Sikerei ellenére később kegyvesztett lett, mivel titokban összeházasodott Erzsébet egyik társalkodónőjével, Elizabeth Throckmortonnal.

A féltékeny és haragos Erzsébet 1592-ben ezért a Towerbe záratta Sir Raleigh-t, a feleségével együtt.
Rabsága azonban nem tartott sokáig, mivel szükség volt rá a tengereken. Erzsébet 1603-ban bekövetkezett halála után azonban utóda, I. (Stuart) Jakab (1566–1625) újra a Towerbe záratta, és halálra ítélte árulás, illetve felségsértés vádja miatt.

Azonban Jakab sem nélkülözhette a királyi kalózkapitány tapasztalatait, ezért megkegyelmezett neki, és kiengedte a tömlöcből, hogy expedíciót vezessen a mesés El Dorado felkutatására. A felfedezőút azonban sikertelenül végződött, és Raleigh a király határozott utasítása ellenére is megtámadta a spanyolokat.

Hazatérve Angliába már nem kerülhette el a sorsát: a dühös Jakab 1618. október 28-án engedetlensége miatt lefejeztette a dohányzást meghonosító kalózkapitányt.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.