Szent Péter és Pál templom

"Az ezredes tudomásul vette a jelentést, és csak szürke lovát sajnálta kissé. Estére, mielőtt lefeküdt, hosszú levelet írt Amáliának. Ebben részletesen elmondta, hogyan verte szét a kuruc túlerőt, hogyan kergette halálba Béri Balogh Ádám brigadérost, és azt sem felejtette megemlíteni, hogy levelét abban a szobában írja, ahol valaha Zsigmond német-római császár lakott. Kérte kedves nejét, hogy a legközelebbi postakocsival Zágrábon, Eszéken át jöjjön Siklósra."

Ha valaki nem jártas a történelemben, nem járt még Eszéken, minden bizonnyal akkor is hallotta már a szlavóniai város nevét. Ha máshonnan nem a fent említett részletből, a Tenkes kapitánya című könyvből, esetleg filmből. (Hiszen még Buga Jakab is odautazott, hogy az eszéki tőzséreket távol tartsa a siklósi marhavásárról...)

A város azonban ennél sokkal régebbi múltra tekint vissza, őskori leleteket is találtak a határában, de már az ókorban is fontos településnek számított, hiszen Mursa néven római légiós tábort alapított itt Augustus császár Kr. u. 8-ban. Valószínűsíthető, hogy első pusztulását az avarok okozták, majd a horvátok 1091-ben újra felépítették - ekkor kapta az Osijek nevet.

Az eszek.net szerint a XV. században a vár több család (Rozgonyiak, Gerébek, Kórógyiak) kezében is volt, mielőtt a törökök elfoglalták. II Szulejmán csapatai itt léptek át a Dráván a mohácsi csata előtt, Zrinyi Miklós az itteni fahidat égette fel híres téli hadjárata során, 1664. február 2-án, hogy megnehezítse a törökök átkelését a Dráván. 1687-ben került véglegesen osztrák kézbe, újjáépítését 1712-1719 között végezték, ekkor vált komoly erőddé.

A 19. század elején kis ideig ismét magyar kézbe került, ám a szabadságharcban 1849. február 14-én elesett (források szerint az egyik legsúlyosabb magyar veszteséggel járó ostrom volt), ettől kezdve harcászati jelentőségét elvesztette.

1991 és 1993 között több szerb ostromot állt ki, amelyekben közel ezer ember vesztette életét, a terület fele pedig kikerült a horvát ellenőrzés alól. Csak 1998. január 15-én csatolták vissza a Horvát Köztársasághoz.

A város több épületén még látszanak a háború nyomai, szerencsére a vár és a belváros egyre inkább épül-szépül. Az udvari határátkelő felől érkezve a Dráva-híd után jobbra már látszik a várrendszer, amely külsőleg leginkább a komáromi erődre hasonlít. A folyó felől vaskos valak védik a belső területet, amelynek macskaköves, zegzugos utcáin a felújított épületek mellett még igazi patinás házakat is lehet látni.

A vár védett műemléknek számít, mivel a barokk stílusban készült épület Európa egyik legfontosabb műemléke. A félkör alakú várat eredetileg védőerődítménynek szánták, amelynek közepén a mai Szentháromság tér áll.

A belváros sétálóutcája a vártól északnyugatra, ugyancsak a Drávához közel található, az autós forgalom még hétközben is csekély, ellenben a villamosforgalom szegedi hangulatot áraszt. Itt látható az 1894-1900 között épült Szent Péter és Pál templom.

Szlavónia gasztronómiája nagyon izgalmas, igazi különlegességnek számít a kulen, vagy a szlavón kolbász. Gyakori előétel a prsut (szárított sonka olivabogyóval), népszerű a paprika-paradicsom-padlizsán alapanyagból készült ajvár.

Ha már az étkezésnél tartunk: egy átlagos étteremben 30 kunáért már malomkeréknyi pizzát is lehet kapni, 29 kunába kerüll a lepényben tálalt csevapcsica, illetve a pljeskavica is. Étteremben a sör 13-15 kuna, boltban már lehet vásárolni 5 kunáért is - a helyi Osjecko dobozos kivitelben 5.99 kuna.

A bő százezres lakosságú városhoz képest kifejezetten sok a szálloda. A legelitebbnek természetesen a négycsillagasok számítanak, ilyen a Hotel Osijek, a Hotel Waldinger és a Hotel Zoo. Itt kötülbelül ezer kuna (135 euró) egy éjszaka kétágyas szobában, míg a kétcsillagos hotelekben (Hotel Central, Hotel Mursa) egy éjszakát majdnem feleennyiért (55 euró) meg lehet kapni.