Gépkocsival, kerékpárral a 37-es útról könnyen elérhetjük a Szerencshez közeli települést, amelynek vasútállomása a Szerencs - Hidasnémeti vonalon fekszik.
Már az őskorban lakott hely volt. Nevét, mely az Árpád-kori oklevelekben Thollya alakban fordul elő, váráról kapta, melynek omladékkal és növényzettel borított maradványai a község északkeleti határában, az Óvár-dűlőben emelkedő hegytetőn ma is látszanak.
A XVII. században már a várost is kőfal keríti két nagyobb és több kisebb kapuval. A XVII-XVIII. században hosszú ideig Rákóczi-birtok volt, a szabadságharc leverése után Tállya is először a Trautsohn családé lett, majd 1808-tól I. Ferenc császár a herceg Bretzenheim családnak adományozta.
A történelem sok neves alakjának emléke kötődik a faluhoz, amit valószínűleg kiváló hegyaljai borának is köszönhet. A tállyai temetőben nyugszik Lavotta János (1764-1820) híres hegedűs és zeneszerző, a településen született Zempléni Árpád (1865-1919) író, költő, és itt keresztelték meg Kossuth Lajost az evangélikus templomban (2. pont).
2002-ben a Tokaj-hegyaljai borvidékkel a Világörökség része lett.
Nem sok hasonlóan épített településen voltam még. A sok egymáshoz, egymásra épített házacska sajátos hangulatot teremt. Minden második portán pincészet várja a vándort. Itt vezet át a borút (nem véletlenül). Ha teheted ne autóval menj, vagy vigyél magaddal sofört is. Megéri!
..
Néhány pohár után már biztos lehet benne mindenki, hogy ez a hely az igazi középpont.
Mindenki egészségére!

Madár Európa közepén

 

Templom a légből (Civertan)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.