A Muhi csata

IV. Béla király a Sajó partján fekvő Muhi-puszta melletti sík mezőn próbálta elvágni a tatárok útját. A magyarok táborukat körös-körül szekerekkel erődítették. A sátrakat úgy egymáshoz kötötték, hogy közöttük szinte járni-kelni sem lehetett.
A tatárok a Sajó túlsó partjáról különösebb nehézség nélkül kikémlelték a sík területen elhelyezkedő magyarok hadállásait. Az éj leple alatt a király táborától északra és délre átkeltek a folyón, és bekerítették a mieinket. Reggel a nyilak és dárdák zápora hullott a táborra. A tatárok gyújtónyilai lángba borították a szekértábort és a sátrakat. A királyi had menekülését a kötelek és sátrak sűrűsége és összevisszasága is akadályozta. 1241 áprilisában a muhi csatában a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett. A királyt hűséges embereinek sikerült megvédeni és kimenekíteni a tatár gyűrűből. IV. Béla tatároktól üldözve, váltott lovon menekült a nyugati határ felé.

Az emlékmű története

A muhi, vagy Sajó menti csata 1241-ben zajlott.Ennek emlékére, a község határában, körülkerített, mesterséges dombon, jelképes sírhalmon fakeresztek láthatók, Vadász György tervei alapján. IV. Béla uralkodása alatt 1241 április 11-én a királyi sereg Batu kán vezette sereg ellen indult.A Sajó menti Muhi pusztán, a mongol sereg éjszaka meglepte a letáborozó sereget.A váratlan támadás hatalmas vereséget mért a táborra. A csatában elesett az ország két érseke, több püspök, prépost, a templomos lovagok mindegy szálig. A mezőn, utakon holttestek hevertek, lenyakazva, feldarabolva.A tatárok kedvelt szórakozásának áldozatainak a nyomai kétnapi járóföldre is megmaradtak.A Sajó menti vagy Muhi csata a tatárjárás egyik legszörnyűbb emlékét őrzi a Vadász György-Kiss Sándor tervei alapján 1991-ben felállított mesterséges dombon kialakított jelképes sírhalom.A templomos lovagok is külön emlékkeresztet állítottak a sírhalmon.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.