Ezen hegységnek vég előfokát Somostetőnek nevezik; ott vannak Vásárhelynek szép nyaralókkal, borházakkal és csinos gloriettekkel tarkázott szőlői (ely szőlők Trébely nevet viselnek). Maga a város e hegyfoknak térbe enyésző legalsó lépcsőzetén és annak a Maros által körülkanyargott észak-nyugati alján igen regényesen és festőileg fekszik, s főként az alulról jövő előtt egy tekintélyes nagy városnak tünik fel; mint mellékelt - ezen oldalról felvett - czímképünk is láttatja. Ha Vásárhely a távolból költött várakozásnak nem is felel meg, azért az mégis a Székelyföld legnagyobb, legszebb városa, melynek közel 12.000 lelkes és szorgalmas magyar lakosa van (1858-ki hivatalos összeirás szerint 11.710), mi az 1837-ki népszámláláskor talált 7348 lélekhez viszonyitva igen kedvező népszaporodást mutat. Ezen lakosság kivétel nélkül székely,mert ugy a kevés számú keleti vallásuak, a lutheránusok, zsidók és letelepült idegenek teljesen el vannak magyarosodva. E népség igen nagy értelmiségi járulékot ád; mit a kir. tábla, a reform. főiskolája és a kath. gymnásium itt léte hovatovább örvendetesen gyarapit, e mellett polgárságának igen nagy része ipart, kereskedést üz, de azzal kapcsolatosan - mint minden székely város lakossága - a föld és- szőlőművelést is nagy erőszeretettel gyakorolja."