A "Somlyó" név tulajdonképpen a Ferenc-rendi szerzetes templom, valamint Csobotfalva és Vádotfalva együttes egyházi neve volt, ez vált idővel az összeépült falvak közigazgtási nevévé. 
 
Bár temploma és kolostora jóval régebbi keletű, létezésük 1442-től bizonyított, amikor Hunyadi János adományaiból - a csíki székelységnek a marosszentimrei csatában tanúsított vitézségét honorálva - a régi templom helyére új, gótikus stílusú kőtemplom építését kezdték.
1444-ben IV. Jenő pápa az újjáépítendő, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő szobornak köszönhető. Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján diadalt arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett.
Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre inkább az összmagyarság ünnepe, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
Somlyó a pogány korban szertartások helye volt, erre utalnak a Nagy-Somlyóról behozott faragott kövek, amelyek a templom előterében láthatók.
A Kis-Somlyó alatt fedett borvízkút található, a hegy tetejéről páratlan panorámában lehet részünk. Belátható innen egész Csík, a Hargita és a Nagy-Hagymás is.
A hegy tetején, a Salvator-kápolna melletti faházban a kápolnákat vigyázó remete lakik.
A két Somlyó nyergében egy, Makovecz Imre által tervezett oltár található. Itt tartják minden év pünkösd szombatján a búcsús misét, és júniusban az Ezer székely leány-napot, melyet tulajdonképpen a székely viselet megmentésére találtak ki.
Csíksomlyón megtekinthető még a Kós Károly által tervezett Kalot-ház, a templommal szemben.