A Tápiószentmárton határában található, 116 m magas, szélfútta dombon talán már a hunok is érezték a föld kisugárzásának gyógyítóerejét, és felhasználták feltöltődésre, megfiatalodásra, lábadozásra. Ma a dombtetőn sorakozó fapadokon, a földre terített takarókon ülnek-fekszenek a gyógyulni vágyók. Jönnek a környékbeliek, de tucatjával kelnek útra messzebbről is, az ország minden tájáról, buszokkal, vonattal. Aki autóval érkezik, hosszabb piknikre rendezkedik be kempingszékkel, asztalkával, elemózsiáskosárral.

Kincsem nyomában

Az Attila-domb a legendás hírnevet szerzett Kincsemről elnevezett lovaspark területén található. A világhírű csodakanca Blaskovich Ernő tápiószentmártoni ménesében született 1874-ben. 1876-tól 4 versenyidényben 13 európai városban összesen 54 versenyen indult, és mindig nyert – páratlan teljesítményét tenyésztője többek között a szülőhely különlegességével magyarázta. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az otthoni „selyemréten” kaszált szénát még az angliai versenyek színhelyére is elszállították a versenyló etetéséhez. A Kincsem Lovaspark füvén napjainkban kétszáz lóból álló lipicai ménes legel. A versenyeztetésre szánt lovak kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, amiben a jó vérvonal mellett talán a különleges energiát sugárzó terület is szerepet játszik. A legelésző lovak sokat időznek a dombon vagy a közelében, a gyengélkedő, beteg állatok pedig előszeretettel választják pihenőhelyül ezt a területet, ahol akár órákon keresztül is heverésznek. Megfigyelték, hogy az itt tartott állatok kevésbé hajlamosak a betegségekre, vemhesülésük pedig gyakoribb az átlagnál.

Egy kis fizika

A régi mészárosdinasztiából származó Kocsi János 1993-ban vásárolta meg a területet, ahol korábban egy orosz repülőtér, valamint egy hadi raktár is üzemelt. Megalapította a lovasparkot, a lovassport barátai számára fogathajtópályát hozott létre – de hogy mára egy valóságos turistaparadicsom birtokosa lett, abban sokkal nagyobb szerepet kapott az „energiadomb”. A tulajdonos maga is felfigyelt arra, hogy állatait (a lovakat, a kutyákat) mintha valami egyenesen odavonzaná a dombra, ahol a leromlott állapotban levők, a kehesek, a gyengék erőre kapnak, és visszanyerik egészségüket. Az energiaáramlás a park egész területén érzékelhető, középpontja azonban az Attila-dombon van. Az eddigi mérések szerint sem Magyarországon, sem másutt, egyetlen zarándokhelyen sem tapasztalható ehhez fogható mértékű „gyógyenergia-kiáramlás”. A tapasztalatok szerint különleges tulajdonságokkal rendelkező elektromágneses és radioaktív erőterek alakulnak ki, amelyek a Föld szilárd, mélyebb rétegeiben, a geológiai kőzetviszonyok sajátos rétegződésének eredményeként még egy másodlagos erőteret is indukálnak. Mindezek aztán a Föld szilárd rétegeiből kijutva a levegőben részleges – és mérhető – ionizációt okoznak.

A gyógyítás mechanizmusa

A tudósok és a mérnökök mellett természetgyógyászok is próbálják megfejteni a domb titkát, és sokféleképpen magyarázzák azt, hogyan gyógyítanak a Föld hasonló energiaközpontjai. Az e sugárzásokat kibocsátó helyek alakja általában szabálytalan folt… Minden betegség tudatszintről kiindulva, az asztráltesten és az éterikus testen keresztül realizálódik az emberi testben, úgy, hogy a meridiánrendszerben blokádok keletkeznek. Ezek feloldásával hatnak és tesznek egészségessé az erőközpontok. Egy alkalommal 1–3 órás a kezelés, és legalább 10-12 alkalom kell, hogy eredményt tudjunk felmutatni. Tartósságáról csak azért nincsenek megbízható adataink, mert a kezelt beteg általában visszatér megszokott életviteléhez, illetve az otthoni, esetlegesen káros sugárzások közé”. A látogatók között vannak „kezdők”, de még többen „haladók”, akik visszajárnak, mert testi-lelki állapotukban minden itt-tartózkodás után kedvező változásokat tapasztalnak. Az Attila-domb azonban nem csak a betegeké. Bárkinek érdemes felkeresnie és itt kipihennie egy kellemes kora őszi kirándulás fáradalmait.