Megközelítés

 Amennyiben megnézed a skanzent, a  N 47° 44,110' E 18° 21,325'   pontnál található hajócsavarnál kell lekanyarodni a főútról, az autó a kiépített  N 47° 44,184' E 18° 21,344'  parkolóban hagyható.

Nyitva tartás

Szerda-vasárnap
10:00-18:00 (a pénztár 17:00 bezár)
Hétfő-kedd
szünnap

Pénteken, szombaton és vasárnap 13:00 órától a büfé is nyitva tart, ahol hekk és lángos kapható.

Téli időszakban a skanzen csak előzetes bejelentkezés után látogatható, a szállás változatlanul üzemel.

Árak

Teljes árú jegy: 600 Ft / fő
Gyermek (6-18 évesig): 400 Ft / fő
Szállás: 2000 Ft / fő / éj + IFA


Neszmély rövid történelme

Neszmély és környéke már ősidők óta lakott helynek tekinthető, ahol minden kor képviselve van, de leggazdagabb a római kori itt talált leletanyag.
Első írott nyomát az 1237-40 között készült Albeus jegyzékben találjuk, akkor nevét Nezmel, 1341-ben Neezmel alakban írták.
1422-ben már oppidum, tehát város, és vámja a komáromi váré.
1471-ben Longa-villa. Város, majd mezőváros jellegű volt. Erről 1710-ből való pecsétje is tanúskodik.
A törökök ezt a települést sem kímélték, 1552-ben már az elpusztult települések között szerepelt, ekkor az összeírók összesen hat lakható házat találtak, 24 évvel később még mindig csak tizenkettőt vehettek számba. A település később mégis újratelepült, egy 1749-es birtokper adatai szerint már 18 nemes udvartelkes birtoka szerepel.
A településen található a Neszmélyi-borvidék központja. Kitűnő, zöldesbejátszó aranysárga bora külföldön is jól ismert volt. Az 1800-as években kitört filoxéra-vész azonban a szőlőtermelést hosszú időre visszavetette Neszmélyen és a borvidéken is. Az 1990-es évektől a szőlő- és bortermelés új lendületet vett, s mára már sikerült visszanyernie régi hírét. Mára már az ászári borvidékkel egyesülve, Ászár- Neszmélyi Borvidék néven éri el sikereit.
1977. április 1-jén Almásneszmély néven egyesítették a szomszédos Dunaalmással. A két település 1991-ben szétvált.

A Hajóskanzen

ZOLTÁN gőzhajó

Az Alapítvány névadója, a ZOLTÁN gőzhajó, amely NEUE DONAU típusú oldalkerekes vontató gőzhajó. 1869-ben épült Linzben, az Ignaz Mayer Werft gyárban. A 400-600 tonnás uszályok vontatására alkalmas hajó 1958-ig állt aktív szolgálatban.
Az 1963-selejtezést követően a főgépet, a kazánt és a lapátkerekeket eltávolították, majd a hajó a százhalombattai Dunamenti Erőmű Vállalathoz került, ahol az erőmű üzemvíz csatornájában lehorgonyozva, sportevezős klubházként használták. Mivel e funkciójában az elöregedett testű hajó már csak jelentős anyagi ráfordítással lett volna fenntartható, ezért a tulajdonos az időközben létrejött Zoltán Alapítványnak adományozta.
2008-ban a hajó védett műszaki emlékké lett nyilvánítva.
Az Alapítvány a 2009-ben elnyert európai uniós támogatási összegből a hajó teljes felújítását elvégezte. A felújítást követően a kazán- és gépház helyén hajózástörténeti kiállítás tekinthető meg.

NESZMÉLY gőzhajó

Magyarországon gyártott utolsó gőzhajók egyike, a BAKONY oldalkerekes vontató gőzhajó. A MAHART 15 esztendőn keresztül uszályok vontatására használta. 1972-ben helyezték át állóhajó-állományba, s ezután úszó munkagépként gőzt szolgáltatott más hajók tisztításához a Csepeli Szabadkikötőben.
A hajó az utolsó pillanatban menekült meg a szétvágástól. Egy árverést követően 2003 novemberében, rendkívül lepusztult állapotban került Neszmélyre.
Részleges felújítása után, 2004. október 2-án - a Hajóskanzent befogadó falu iránti tiszteletből -, a Magyar Hajózási Emléknap és a Tengerészeti Világnap rendezvény alkalmával, ünnepélyesen átkeresztelték, s a NESZMÉLY nevet kapta. A veterán gőzhajó azóta nem csupán kiállítási tárgyként funkcionál, hanem lakókabinjait felhasználva, a hajón csoportos és egyéni turisták számára biztosít szálláslehetőséget.
Az Alapítvány a 2009-ben elnyert európai uniós pályázati támogatásból a hajó teljes felújítását végrehajtja.

Petőfi gőzhajó

A FERENCZ FERDINÁND FŐHERCZEG típusú, gőzüzemű oldalkerekes személyhajót 1918-ban az MFTR Komáromi Hajóműhelyében kezdték építeni JENŐ FŐHERCZEG néven. 1919-ben félig kész állapotában elvontatták, majd 1923-ban az MFTR újpesti hajóműhelyében fejezték be. 1924-ben SZENT LÁSZLÓ névre keresztelék. 1944 őszén a Folyamőrség őrnaszádezred parancsnokságának törzshajójaként került Ausztriába, ahonnan csak 1946 decemberében került haza.
1947-tól a MESzHART üzemeltette, majd 1950-ben az új neve PETŐFI lett. 1957-ben a MAHART megrendelésére átépítették, és egy új, Yarrow-rendszerű 580 LE-s vízcsöves kazánnal szerelték fel. 1979-től a Kossuth gőzhajó leállítása után, Budapesten sétahajóként használták, de 1983 őszén leállították, és 1986-ra a felépítményét teljesen lebontották . Ezután felújításra Apatinba vitték, ahol a munkálatok elvégzése során, 1989-ben egy tűzeset során kiégett.
A Magyarországra visszakerült, és az Újpesti-öbölben tárolt hajót 2003 decemberében az Európa Rendezvényiroda Kft. vásárolta meg, így a PETŐFI 2003 decemberében elsőként érkezett meg a Neszmélyi Hajóskanzenba az akkor még BAKONY (ma már NESZMÉLY) hajóval együtt, ahol a felújítását várja.

Lajta monitor

Az Osztrák-Magyar Monarchia tengeri flottájának parancsnoka Wilhelm von Tegethoff altengernagy javaslatára, döntött a Monarchia vezetése monitor típusú hadihajók építése mellett és 1869-ben megszavazták az ehhez szükséges pénzt. A MAROS után második hajóként bocsátották vízre a LEITHA hadihajót. 1872-ben állították hadrendbe és 1876-ban volt az első bevetése.
A Monarchia hadrendjében többször volt szolgálatban és tartalékos állományban, részt vett komolyabb hadgyakorlatokon is. Átépítései közül a legjelentősebb az 1887. évi.
1918. április 10-én, Óbudán a LEITHA-t és testvérhajóját végleg leszerelték és kivonták őket a hadiflottilla hajólistájából.
1919 elején az antant minden használható dunai hadihajót elvitt az országból. A Tanácsköztársaság vezetői felismerték egy dunai flottilla szükségességét. Ezért újra használhatóvá tették a nálunk hagyott, öreg és leszerelt hajókat. A német nevű hajók magyar nevet kaptak, így lett a LEITHA-ból LAJTA.
1921. január végén a LAJTÁ-t és testvérhajóját a MAROS-t Korneuburgban szigorú antant ellenőrzés mellett végleg leszerelték. A bontást pár hónap alatt be is fejezték. A fegyverektől, páncélzatuktól, gépeiktől megfosztott hajótesteket elárverezték.
Az öreg monitor 1992. november 11-én védetté lett nyílvánítva és 1993-ban az akkori tulajdonostól már újra LAJTA néven, "ingyen" került vissza állami tulajdonba, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezelésébe. Lecsupaszított hajóteste sokáig a Honvéd Folyami Flottilla újpesti hadikikötőjében várakozott, majd 2005 áprilisában az Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján Neszmélyre került, ahol ugyanazon év őszén állagmegóvásként új festést kapott.
A hajót az Alapítvány 2009-ben elnyert európai uniós pályázati pénzből az 1887-es állapotának megfelelően újította fel. A LAJTA monitor jelenleg a legrégebbi úszóképes hadihajó az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből.

Vöcsök I.

Az 1975-ben Szovjetúnióban épült folyami hordszárnyas utasszállító hajó 1977-ben került magyarországra a MAHART kötelékébe. Többségében a Budapest-Bécs-Budapest útvonalon teljesített szolgálatot. 2003-ban a futott üzemóra alapján a felújítását költségesnek találták ezért a hajót kiselejtezték. 2005-ben az üres hajótestet az Alapítványnak ajándékozták, s most a Hajóskanzenben, a vízparton kiállítva tekinthető meg.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.