Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg): falu Romániában Brassó megyében.


Története

A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. A 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.



Brassótól DNy-ra, az egykori történelmi magyar határtól alig 30 km-re, Törcsvár (Bran) település mellett, a Törcsvári szoros előtt álló, közel 100 m magas hegyen épült a nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár. A legkeskenyebb és egyben a leginkább védelemre szoruló oldala a széles árokkal megerősített keleti, melyet 4 m vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le. Ennek tetején a védők számára védőfolyosó készült. A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található, melyek közül a legnagyobb a lovagterem lehetett. A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú, ágyúlőréses, vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. A kaputornyon keresztül a vár udvarára tehát kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett.

Az északi oldalon, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült, mely kívülről magasnak látszik, de belülről csak kétemeletnyi. Mellette egy hét emeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya épült, melynek tetőrészéből kis figyelőtornyocska nyúlik ki. A nyugati, kerek torony aljában volt az ablaktalan börtön, ahová csak térden csúszva lehetett bejutni. Földszintjén a darabontok szobája volt, a torony közelében pedig a kb. 70 m mélységű kút. Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző várának falai teljes épségükben, de többször kijavítva ma is állnak. Dongaboltozatos szobáiban ma múzeum működik, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be.


1916. december 30-án IV. Károly magyar király és felesége Zita magyar királyné került az osztrák-magyar trónra, ekkor Brassó szabad királyi város tanácsa a törcsvári kastélyt koronázási ajándékként Zita királynénak adományozta. 1919-ben, miután Romániához csatolták, ugyanaz a tanács Mária román királynét tette meg a kastély birtokosának, aki majd romantikus kiegészítésekkel restauráltatta. 1947 végéig román királyi nyaralóhely volt. Ma a környék egyik kiemelkedő nevezetessége.

Sem a román királyság idején, sem a kommunizmusban nem volt kultusza Drakulának, de 1989 után ez megváltozott. Az óriási üzlet reményében a vár alatt bögréket, viaszfigurákat, pólókat árusítottak, szolgálva ezzel Drakula kultuszát, 2001-ben pedig Drakula Park építését tervezték.

Törcsvár (románul Bran, korábban Bran-Poarta, németül Türzdorf, szászul Tölzburg): falu Romániában Brassó megyében.


Története

A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. A 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben I. Mircea havasalföldi fejedelemnek adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1530-ban Mózes vajda csapatai ostromolták, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével megvédték. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették.



Brassótól DNy-ra, az egykori történelmi magyar határtól alig 30 km-re, Törcsvár (Bran) település mellett, a Törcsvári szoros előtt álló, közel 100 m magas hegyen épült a nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár. A legkeskenyebb és egyben a leginkább védelemre szoruló oldala a széles árokkal megerősített keleti, melyet 4 m vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le. Ennek tetején a védők számára védőfolyosó készült. A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található, melyek közül a legnagyobb a lovagterem lehetett. A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú, ágyúlőréses, vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. A kaputornyon keresztül a vár udvarára tehát kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett.

Az északi oldalon, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült, mely kívülről magasnak látszik, de belülről csak kétemeletnyi. Mellette egy hét emeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya épült, melynek tetőrészéből kis figyelőtornyocska nyúlik ki. A nyugati, kerek torony aljában volt az ablaktalan börtön, ahová csak térden csúszva lehetett bejutni. Földszintjén a darabontok szobája volt, a torony közelében pedig a kb. 70 m mélységű kút. Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző várának falai teljes épségükben, de többször kijavítva ma is állnak. Dongaboltozatos szobáiban ma múzeum működik, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be.


1916. december 30-án IV. Károly magyar király és felesége Zita magyar királyné került az osztrák-magyar trónra, ekkor Brassó szabad királyi város tanácsa a törcsvári kastélyt koronázási ajándékként Zita királynénak adományozta. 1919-ben, miután Romániához csatolták, ugyanaz a tanács Mária román királynét tette meg a kastély birtokosának, aki majd romantikus kiegészítésekkel restauráltatta. 1947 végéig román királyi nyaralóhely volt. Ma a környék egyik kiemelkedő nevezetessége.

Sem a román királyság idején, sem a kommunizmusban nem volt kultusza Drakulának, de 1989 után ez megváltozott. Az óriási üzlet reményében a vár alatt bögréket, viaszfigurákat, pólókat árusítottak, szolgálva ezzel Drakula kultuszát, 2001-ben pedig Drakula Park építését tervezték.

l

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.